- 2016 december 7
Pár hete elolvastam Szigeti Attila, a Drukka COO-jának új könyvét, mely rádöbbentett arra, hogy amit csinálunk az Innonicnál az nem annyira egyedi, sőt, konkrétan van is rá egy elnevezés: Startup Studio. Úgyhogy örömmel jelenthetem, hogy az Innonic egy Startup Studió, és nem egy Startup Inkubátor / Accelerátor (eddig se hittem, hogy ez vagyunk, csak nem volt az üzleti modellünkre jobb szavam :). Érdemes megérteni, hogy ez pontosan mit is jelent, és milyen előnyei/hátrányai vannak.

Mivel másabb egy Startup Studió, mint egy Inkubátor / Accelerátor?

A startupok és cégek világában az egyik legnépszerűbb szerveződési forma az ún. inkubátorok vagy accelerátorok (ezeket gyakran szinonímaként kezelik, mert bár a kettő nem pont ugyanaz, de a lényegük igen). Egy inkubátor vagy accelerátor egy olyan szervezet, mely folyamatosan keresi a jó ötlettel rendelkező, felkarolható csapatokat, akiknek csak némi pénzre és mentorálásra van szükségük, hogy az ötletüket megvalósíthassák. Ezek a szervezetek ilyenkor adnak valamennyi pénzt, cserébe az adott startup bizonyos százalékáért, és utána a founderek teljesen szabadon csinálhatják, amit csinálnak, nincs fölöttük érdemi kontroll. Segítséget is csak akkor adnak, ha a startup alapítói kérnek (akik persze általában kérnek, ha van eszük). Egy Startup Studió ezzel szemben elsősorban saját ötleteket valósít meg, saját erőforrásokból, melyekhez toboroz egy szűkebb alapító csapatot (általában egy CEO-t és egy CTO-t, tehát egy üzleti- és egy technikai embert), biztosít számtalan közös erőforrást (pl. grafikusi-, marketing-, pénzügyi-, stb. támogatást, illetve irodát, gépeket, képzéseket, stb.), majd erős kontrollal közösen igyekeznek kihozni a legtöbbet a projektből. Ezért cserébe a Studió birtokolja a Startupok tulajdonrészének többségét, és a csapat csak kisebbségi részesedést kap meg. Hogy mennyi a Studió – csapattag tulajdonosi megoszlás, az függ attól, hogy az alapítók milyen képességeket hoznak a csapatba, és milyen kockázatokat vállalnak át a Studiótól (pl. lehet, hogy beérik alacsonyabb alapfizetéssel, mint ami járna nekik, cserébe magasabb részesedést kapnak).

Kik a founderek / alapítók egy új startup esetében egy Startup Studió-nál?

Az alapítók mindig kérdésesek egy Startup Studió esetében. Itt ugyanis nincs egy teljesen független csapat, akié az ötlet, a megvalósítás és a kockázat is egyben – mindez megoszlik egy Startup Studiónál. Sőt konkrétan az ötlet, a megvalósítás és a kockázat is házon belül történik, amihez van, hogy csapatot is házon belül “toborzunk”. Ami mindenképpen szükséges, az egy CEO/Product owner a projekt élére (egy üzleti vezető, aki az üzleti részét tolja a projektnek), és egy CTO (egy technikai vezető, aki a technikai, szakmai részt irányítja). Minden mást a Startup Studio tud kezdetben biztosítani a “core team”-ből: design, sitebuilding, pénzügy, marketing, adminisztráció stb. Ezt a mini-CEO-t és CTO-t lehet, hogy házon belül is megtaláljuk (ez lenne hosszú távon a cél, hogy mindkettőből legyen egy stabil utánpótlásunk az új projektek indításához), de az is lehet, hogy kívülről szerezzük. Viszont fontos megérteni, hogy egy Startup Studió nem csak mentor szerepet, de co-founder szerepet is betölt. Csak itt nem feltétlenül egy konkrét személy az, aki betölti ezt a fajta co-founderi szerepet, hanem közösen a “core team” senior emberei. Továbbá sokkal nagyobb kontroll van a projektjeink fölött, a megvalósító team jogkörei korlátozva vannak, ezzel biztosítva, hogy nem csinálnak nagy hülyeséget.

Core Team vs Startup Team

A Startup Studiókban mindig van egy ún. “core team”. Ezek azok a kollégák, akik nem konkrétan egy adott projekten dolgoznak, hanem éppen azon, amin kell. Itt vannak általában a leg-seniorabb emberek, a legszélesebb tapasztalattal. Ők azok, akik a Startup Team-eket tudják támogatni szükség szerint, de nincs lekötve a teljes kapacitásuk egy konkrét projekttel, így összességében jóval nagyobb értéket tudnak teremteni. Plusz így sokkal optimálisabban kihasználhatóak bizonyos kapacitások akkor, amikor egy adott szerepből nincs szükség egy teljes emberre egy projektnél (pl. grafikusi erőforrás, amiből lehet kezdetben elég heti 1 nap is).

Honnan van finanszírozva egy Startup Studió?

Egy Startup Studió-nál mindig kérdés, hogy miből finanszírozza a dolgokat. Egy-egy új Startup felépítése ugyanis nem olcsó dolog, akár éveken keresztül is többe kerül, mint amennyi bevételt termel, és a költségeket (bérek, marketing, szerverek, stb.) valamiből finanszírozni kell. Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van egy stabil alapunk, amikre támaszkodhatunk. Ezek a Legacy Business-ek, amiknek a profitjából tudjuk finanszírozni az új Startupokat. Előfordulhat, hogy a jövőben úgy látjuk, hogy a gyorsabb növekedés érdekében külső tőkét is bevonunk (külső tőkebevonás = több pénz = több startup, amit egyszerre finanszírozni tudunk). Ennek akadálya leginkább a humán képességeink korlátai: egyszerűen fizikailag nem tudunk egyszerre túl sok Startupot építeni, mert túlságosan is szétaprózódna az időnk. Vannak Startup Studiók (pl. a Drukka Szegeden), ahol évente 10-15 projektet is elindítanak. Mi ezt a mennyiséget szeretnénk maximum évi 2-4 projekt között tartani.

Előnyök és hátrányok egy Startup Accelerátor / Inkubátorhoz képest

Mindezek alapján talán látszik, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak egy Startup Studiónak egy Startup Inkubátorhoz / Accelerátorhoz képest: Előnyei:
  • Tudásmegosztás: Mivel a Startupokon dolgozók jelentős része közös, plusz amúgy is rendkívül szorosan dolgoznak együtt a csapatok, a tudásmegosztás jóval szélesebb körű, mint egy accelerátornál.
  • Szinergia: A tudásmegosztáson felül is számos szinergia van az egyes csapatok között. Mivel hasonló az üzleti modell és hasonló az ügyfélkör is, továbbá van egy közös tulajdonosi szemlélet, emiatt sokkal szélesebb körben lehet szinergiákat találni, mint ha egymástól teljesen független csapatok volnának a Startupok mögött.
  • Kisebb tapasztalattal rendelkező csapatokkal is tudunk sikereket elérni: Az accelerátoroknál rendkívül nagy felelősség van a CEO-n és CTO-n, és komoly előzetes tapasztalatra van szüksége, hogy képes legyen egy Startupot felépíteni. Nem véletlen, hogy 10-ből 9-nek nem sikerül. Egy Startup Studiónál elégséges megfelelő mentalitással és képességgel rendelkező embereket találni a CEO és CTO szerepére, egy szükséges alap iparági tapasztalattal, és a Core team támogatásával képesek lehetnek ők is egy sikeres Startupot felépíteni.
  • Hosszú távon jobb lehetőségeket ad a tehetségek megtartására: Egy accelerátorban a mentorokat leszámítva nincsenek közös erőforrások, ergo a tehetségek egyik vagy másik projektben kell, hogy dolgozzanak. Egy projekt bukásakor a szerepük megszűnik, és ezzel általában megszűnnek az accelerátorral meglévő kapcsolatok is. Egy Studióban ezzel szemben lehetőség van ilyen esetben őket beépíteni a Core teambe, és aztán szükség szerint egy újabb Startupban is szerepet kaphatnak.
  • Kulturális egység és identitás: A Studió legfontosabb előnye talán a kulturális egység. Hogy a Core team képes befolyásolni, és ha szükséges, rákényszeríteni a megfelelő kultúrát és értékeket az egyes Startup csapatokra, mely véleményünk szerint a hosszú távú sikeresség egyik kulcs mozgató rugója.
Hátrányai:
  • Kisebb felelősség, kockázat és nyomás a Startup teamen: Mivel a Startup Studióé a Startupok tulajdonrészének többsége, ezért felmerül a kérdés, mennyire lesz a Startup team hosszútávon motivált arra, hogy ha törik, ha szakad, sikerre vigye a projektet. Ez nehezíti a külső tőkebevonást is, a külső befektetőkben is felmerül az “alapítói motiváció” kérdése. Mivel ilyenkor a Startup team-en kisebb a felelősség, a potenciál és ezáltal a nyomás is. Ez egy jogos felvetés, amit a megfelelő mentalitású csapattagok kiválasztásával tudunk ellensúlyozni, és persze egy erős kontrollal a Core team részéről.
  • Tőke- és költség intenzívebb: Mivel ilyen esetben a teljes finanszírozás a Studióra hárul, általában nagyobb tőkebefektetést igényel egy Startup, mint egy Accelerátor esetében.
  • Belső verseny a közös erőforrásokért: A “közös legelő” problémája mindenhol felmerül, ahol közösen használható erőforrások vannak, ez nincs máshogy egy Startup Studió esetében sem. Ezt megfelelő folyamatokkal és pénzügyi kontrollinggal lehet kezelni.
  • Korlátozottabb ötlet-szerzési lehetőségek: Mivel a megvalósítandó ötletek általában házon belül születnek, ezért fontos, hogy legyenek olyan belső mechanizmusok és rendszerek, melyek biztosítják a megfelelő ötlet-utánpótlást.
Mindezek alapján látszik, hogy egy Studiónak is megvannak a maga hátrányai, de mi úgy véljük, hogy az előnyök bőven felülmúlják a hátrányokat.

Videó kurzus: Startup ötlet validálás

Zajdo Csaba profil
Zajdó Csaba a WebShop Experts, a ShopRenter, az OptiMonk és az Innonic Startup Studio alapítója, a Conversific és CodersRank társtulajdonosa, e-commerce szakértő.

Az Innonic Startup Studio vezetőjeként új termékötletek nemzetközi felfuttatásán dolgozik.

Ha szeretnél többet megtudni Csabáról, látogass el az oldalára.

5 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.