- 2018 február 13

Sokat beszélünk a sikerekről, és hogy mekkora lóvét kaszáltak az egyes startupok (Facebook, Google, Tesla – csak hogy a kisebbeket említsem). De kevés szó esik a leggyakoribb buktatókról. Ebben a cikkben most azokat a hibákat gyűjtöttem össze, amiket mi is próbálunk elkerülni.

Az Innonic a város első Startup Stúdiója, ami részben az üzleti modellünket jelenti, tehát sorozatosan építjük a startup projekteket. Célunk a nemzetközi sikertörténetek építése. Ehhez azért jó pár pofára esést el kell kerülni.

gyakori startup buktatók

Például a következőket:

1. Nem kell senkinek a cuccod

Hajlamosak vagyunk beleszeretni egy ötletbe és aztán hónapokat (rosszabb esetben éveket) dolgozni rajta úgy, hogy nem kell senkinek sem. Ezt elkerülni az ún. validációval tudjuk, azaz menjünk ki és kérdezzük meg a vevőket a cuccunkról. Ennek rengeteg eszköze van, azokra rá tudsz keresni.

Annak, hogy nem kell senkinek a cuccod, is több szintje van. Érdemes a lehető legmagasabb szintű validációt elérni ebben. Itt egy magyar startup véleményvezért idéznék, Balogh “Petya” Pétert, az NNG volt alapítóját, aki mára angyalbefektetőként aktív. Ő vezette LinkedIn oldalán a #startupcoelho egyperceseket, amelyek egyikében a következő pár szintet különböztette meg:

  • Nem kell a kutyának sem
  • Túl kevés kutyának kell
  • Kell elég embernek, de senki sem fizet érte
  • Kell is, fizet is érte, de többe kerül egy vevő megszerzése, mint amit fizet érte
  • El lehet adni profittal, de nem lehet megtartani az ügyfeleket

Minden fenti szint veszélyes és nem fognak a startupodba befektetni, hogyna nem kerülöd el őket.

2. Nem jó a csapat

Szállóigévé vált, hogy nem a termékbe fektetnek be, hanem a csapatba. Magányos siker nincs, max elvétve és az is inkább a kivétel.

Ha van egy jó ötleted, ahhoz kellenek a társak. Sosem fogsz úgy befektetést kapni vagy nagyra nőni, ha magányos lovasként, egyedüli hősként akarod megváltoztatni a világot. Ha kibírhatatlan személyiség vagy (pl. Steve Jobs, Elon Musk), akkor is szakemberekkel kell körülvenned magad, akiknek megbízol a döntéseiben, különben a projekted sosem fog túlnőni a saját teljesítő-képességeden. Ami a legszűkebb keresztmetszet és nem nemzetközi sikertörténet.

3. Nincs fókusz

“Egy olyan cuccot építünk, ami leváltja a Facebookot, de nemcsak a magánszemélyek fogják használni, hanem az önkormányzatok is az ügyintézésre, és egyébként a zeneipar is át fog ide váltani, mert a koncerteket megéri majd nálunk megtartani.”

Szép cél, de szerintem egyetlen befektetőt sem találnánk rá.

Mondjuk lehet erre sem találtunk volna: “A teljes autóipart megreformálom elektromos autókkal, ehhez készítek napelemes cserepeket, amikkel az áramot saját fejlesztésű házi akkumulátorokban lehet tárolni. Mindebből a profitból pedig űrrakétákat építek, ahol a NASA lesz az ügyfelem és embert küldök a Marsra. Ja, meg fejlesztek egy hipergyors alagutat, hogy gyorsabban bejárhassak munkába.”

Szóval ha korszakalkotó zseni vagy, mint Elon Musk, aki az előző víziót már meg is valósította, akkor máris ura vagy a fókuszodnak.

Ha nem tartozol a 0,0001% közé, akkor érdemesebb a mindennapjaidban a szerteágazó figyelmed egy-két dologra szentelni. Ezekkel viszont őrült tempóban haladni. Ezt a fókuszt – dedikált figyelmet – szeretik a befektetők és a vevők is.

4. Elbukik a kivitelezés

“Az ötlet 1%, a kivitelezés a 99%.”

Ha lenne tetkóm, ez lenne rám írva. Anno Edison úgy fogalmazta meg a fenti mondatot, hogy “Az inspiráció csak 1%, a többi a verejték.” Szóval nem elég a briliáns ötlet, azt folyamatosan fejlesztened kell.

Tipikus magyar hiba, hogy nem tudunk (merünk?) eladni, így ha valamit változtatni akarsz, akkor először marketingezni és eladni tanulj meg. Ezzel a kivitelezésed mérföldeket fog javulni, mert a vevői visszajelzésekből elég jó terméket tudsz majd fejleszteni.

5. Befektetőt keresünk, nem vevőt

A fenti gondolatmenethez csatlakozva, nagy startup buktató faktor az is, ha csak az “ingyen tőkét”, a befektetők kegyeit keressük, és arra építjük a startup projektet, hogy mennyit adnak. Sokkal jobb taktika, hogy először szerezz vevőket, és utána külső tőkét. Miért?

  • Ha elég sok vevőt szerzel, lehet nem is kell külső tőke.
  • Ha vannak vevőid, pozitív minden hónapban az eredményed, már tudod, hogy mire kellene sokkal több pénz, ami exponenciálisan növelni tudja az eredményed.
  • Ha van bevételed, sokkal szívesebben fektetnek beléd, mert “már megcsináltad”.

6. Gyenge üzleti modell

Irodalmakat töltenek meg a “product-market fit” témakörével, és nagyon helyesen teszik. Nem elég, hogy jó a cuccod és kell az embereknek, van egy kiváló csapatod (azaz kész a termék, a piac és a csapat), az üzleti modelleden múlik, hogy ez mennyire fenntartható és hogyan skálázható. Ha nem skálázható globális szintre, akkor nem startup. Ettől még lehet egy kiválóan profitábilis üzleti vállalkozás, ami nagyon magas szintű életminőséget ad neked és családodnak, sőt a munkatársak családjainak. És ettől semmivel sem leszel rosszabb, mint aki startupot épít! Csak tudd ezt a helyén kezelni és ne járj az ötlettel startup versenyekre, ha nem globális méretben gondolkozol.

6+1 Az alapítás nincs írásba foglalva

Ez már egy emelt szintű tanács, de a sikeres projektek az indulástól papíroznak. Nem elég a kézfogás, a betyárbecsület, az évtizedes barátság. Ha befektető kell, akkor tudnod kell hogyan változnak a tulajdonosi arányok idővel. Persze sorban kell haladni, legyen meg a termék, piac, csapat és üzleti modell, de a folyamatba építsd bele a megfelelő tulajdonosi szerkezet írásba foglalását is.

Ha meghallgatnál még néhány példát a fenti tanácsokra, nézd meg ezt az előadást, amelyre a cikkünk is épült:

Ha még mindig csillapíthatatlan a tudásszomjad, végezd el videó kurzusunkat, melyből megtudhatod, hogyan juss el az ötlettől az igazolt piaci igényig 3 hét alatt.

Videó kurzus: Startup ötlet validálás

One Comment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.