- 2018 július 17
Az Innonic startup value proposition validálási módszertana, ami segít szétválasztani a jó és a rossz ötleteket.

Kb. 5 éve folyamatosan cikkeznek a startupok sikereiről. $3M befektetés itt, $1M-s ARR ott, viszont a bukott startupokról senki sem beszél, mert annak nincs hírértéke. Pedig sokan, nagyon sok pénzt égetnek el – hozzáteszem; tök feleslegesen.

Ha csak a személyes tapasztalatomat nézem: 8:0 oda.

Ebben a cikkben szeretném neked átadni az elmúlt 1,5 év és 10 startup ötlet validálásának a tapasztalatát. Ugyanis ez idő alatt kialakult egy olyan módszer, amivel 3 hét alatt tudunk validálni egy ötletet B2B piacon.

Kieg.: Ha követsz minket, akkor tudod, hogy az Innonic egy startup stúdió, ami gyakorlatilag annyit tesz, hogy futószalagon gyártjuk a startupokat és hát az igazat megvallva beleszaladtunk 1-2 csúnya bukásba. Pontosan ezért szükség volt egy módszerre, ami viszonylag magas bizonyossággal képes megmondani egy ötletről, hogy érdemes-e komolyabb időt (ceo) és pénzt (pre-seed) beletolni vagy sem.

A módszer: az ötlet megfoganásától az első 50 várólistás userig 3 hét alatt.

Hogyan validáld a startup ötleted 3 hét alatt?

Mire való? A legnagyobb rizikó faktor bizonyítására: Érdekel-e ez egyáltalán valakit? Azaz a Value proposition validálására tudod használni.

Mit várhatsz tőle?
  • Kvantitatív adatokat, amik segítenek megbecsülni az üzleti potenciált (pl.: konverzió, korai acquisition cost)
  • Kvalitatív információkat: a validation funnel-ben van egy kérdőív, ami közelebb vihet ahhoz, hogy kik az early adopterek, milyen pain-jeik, gain-jeik és job-jaik vannak, amikre esetleg korábban nem gondoltál.
Miért király?
  • Nem kell csapat. Legalábbis nálunk a CEO csinálja az egészet, bár a meetingeken kap feedbacket és iránymutatást a senior emberektől és van, hogy designert bevonunk pl. a landing page design-jánál.
  • Gyorsan megtanulható, mert nem kellenek hozzá erős soft-skillek, amit például a LCD (lean customer developement) megkíván. Hozzáteszem a LCD-vel kombózva sokkal ütősebb a módszer, de erről nem akarok írni, mert még mi is tanuljuk és őszintén szólva én utálom, ha valaki vizet prédikál, de bort iszik.
Milyen esetekben érdemes alkalmazni?
  • Ha az ügyfeleid földrajzilag szétszórtan vannak a világban és ezért kell egy hatékony módszer amivel viszonylag gyorsan és olcsón éred el őket. (Pl.: B2B SaaS)
  • Ha nem vagy biztos az angolodban, de azért tolni akarod a szekeret. (Megj.: az angolt ettől függetlenül fejleszteni kell, de itt nem számít annyit, mint az LCD esetében.)
  • B2B piacra fejlesztesz. Alapvetően 1 ötletet teszteltem B2C piacon. Ha ilyen piacon vagy nyugodtan nyúlj bele és rugalmasan használd fel.
  • Pain-killer típusú a value proposition. Vitamin típusúak esetén picit módosítani kell a folyamaton, ott érdemes egy design sprinttel egy high-fidelty prototípust elkészíteni mielőtt a landing page-eket elkészíted.
Ezt a cikket kedvcsinálónak szántam, de ebben a prezentációban még részletesebben beszélek még a process elemeiről és bemutatok egy validációs funnel-t is.


Ha mélyebben is érdekel a téma, akkor végezd el Startup Ötlet Validációs kurzusunkat. Már csak azért is, mert ez nem egy újabb startup guru okoskodása, hanem a belső CEO képzési rendszerünk alapja is egyben. Szóval arra számíthatsz, hogy lépésről lépésre végigmegyek a teljes folyamaton, mert unom, hogy a pomodoro session-öm közben zaklatnak a friss kollégák. 🙂

Videó kurzus: Startup ötlet validálás

Ha pedig a “learn by doing” híve vagy, akkor jelentkezz hozzánk Startup CEO-nak, ami egyébként sokkal inkább egy baromi intenzív képzési program.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.