Innonic – Nemzetközi Sikertörténeteket Építünk

Startup De-Risking: Hogyan növeljük a vállalat értékét a kockázatok csökkentésével

Vállalkozást indítani egy igen kockázatos dolog. A vállalkozások kétharmada nem éli meg az öt évet. A kifejezetten növekedés orientált cégek 60-90%-a megbukik. A vállalkozó szellemű cégalapítók természetesen nem ezekre a számokra koncentrálnak, hanem arra, hogy van egy nagyszerű termékötletük és csak egy kis pénzre lenne szükség, hogy az igazán nagyot lendítsen a bolton. Ezen a ponton kerül szóba a startup játszma.

Startup De-Risking: Hogyan növeljük a vállalat értéket a kockázatok csökkentésével

A startup modell lényege dióhéjban, hogy van egy fejlesztő, aki kitalál egy új szobabérlési rendszert, közösségi hálót, chat programot, azonban lyukas a zsebe. Az éleslátású befektető kiszúrja a nagyszerű projektet, majd megtámogatja pár milliótól pár százmillióig terjedő összeggel és irány a világhírnév! Az olyan nagyvállalatok, mint a Google, Facebook, Snapchat, ilyen úton jutottak oda, ahol ma tartanak.

Azonban ahhoz, hogy lapot kapjon valaki ebben a játékban nem elég csupán egy jó ötletet villantani. Azok a befektetők, akik nem kis vagyonokat ölnek egy cég felfuttatásába, nem olyan cégekbe akarják rakni a pénzüket, amelyek az elbukó kétharmadba tartoznak, hanem azokba, amelyek busásan megtérítik a befektetett tőkét 5 év múlva. A modern alkímia az, hogy megmondjuk melyik cég az a szuper 1%, ami nem csak túlél, hanem pénznyomtató sebességével fialja a profitot.

Lássuk, hogy befektetőként milyen szempontokat érdemes figyelembe venni! Ha cégünk van, gondolkozzunk el, hogy mennyire láthat vajon kockázatosnak minket egy befektető!

1. A termék piaci illeszkedése

A legtöbb elbukó projekt vezetője talán még (vagy legfőképpen) önmagának sem vallaná be, de projektje azon dőlt be, hogy nem tudott olyan terméket vagy szolgáltatást szállítani, amiért a vásárlók hajlandók fizetni. Ne is várjuk, hogy szélesre nyílnak a befektetői tárcák, ha csak mi állítjuk a termékről, hogy milyen jó, de nincs rá kézzelfogható bizonyíték. Ellenben, ha van már párszáz rajongónk, aki nemcsak, hogy fizet a termékért, előfizet a következő körre és még az ismerőseinek is büszkélkedik ezzel, akkor nyert ügyünk van a befektetőnél.

2. Minőségi kockázat

Az utóbbi évek legnagyobb startup buktája, a Theranos, tipikus példája ennek. Nagyszerű csapat, nagyszerű sztori, nagyszerű piac, csak épp az ígéretet nem sikerült leszállítani. A befektető mindig örömmel látja, hogyha már van valami a dobozban, nem csak egy ígéret. Lehet ez akár egy, a legfontosabb funkciókat tartalmazó prototípus, akár a full verziós késztermék is.

3. Csapatkockázat

Bármilyen jó is egy ötlet, bármilyen szép is a prototípus, de megfelelő emberek kellenek, akik sikerre tudják vinni a terméket. Ahogy mi sem szívesen szállnánk fel arra repülőre, aminek a kapitánya egy frissen levizsgázott kezdőpilóta, vagy feküdnénk be a kés alá egy szívműtétre, ha a sebész egy még csak boncteremben gyakorolt kezdő orvos, úgy a befektető sem szívesen bízná pár millió dollárjának a kezelését, olyanokra, akik még soha nem foglalkoztak üzlettel. A befektető alaposan megvizsgálja, hogy a csapattagoknak van-e jártassága értékesítési, termékfejlesztési, pénzügyi, és egyéb fontos területen.

4. Toborzási kockázat

Ha esetleg a csapatunk tapasztalati összege közelít a 0-hoz, az sem baj, mert ma már nagyon sok tudás elérhető a munkapiacról, vagy tanácsadókon keresztül. A kérdés azonban az, hogy valóban be tudja-e szerezni ezeket az erőforrásokat a cég. A világ startup központja nem véletlenül Észak-Kalifornia és Boston és környéke. Ha eldobok egy iPhone X-et, nagy valószínűséggel olyat találok el vele, aki vagy pénzzel, vagy tapasztalattal rendelkezik egy startup építéséhez. A világ más táján… ez nem annyira igaz.

5. Értékesítési kockázat

A kiváló termék egy dolog. A fogyasztókon tesztelt termék is egy dolog. Az értékesítés azonban a termék sajátosságaitól függően akár 100 milliós projekt is lehet. Fontos jól megbecsülni a fogyasztó elérésének és meggyőzésének a költségét, különben az is lehet, hogy csak kútba dobjuk a pénzt.

6. Piacméret kockázat

A startupok lényege, hogy skálázással akár globális vállalattá is nőhessenek elég gyorsan. Viszont a kérdés az, hogy van-e mire skálázni. A vállalat célpiaca túl szűk, például egy célország, egy tipikus népcsoportjának egy tipikus rétege, aminek a vásárló ereje köszönőviszonyba nincs az igényelt tőkebefektetéssel, akkor a befektető garantáltan hanyatt-homlok menekül majd. Legalább ennyire vészjelző csengőnek számít, ha az alapítók azt mondják, hogy „bárki lehet a vásárló, mert ez a termék mindenkinek jó”. Ami mindenkinek jó, az valójában senkinek nem jó. A legjobb az, hogyha van egy alátámasztott hosszú-hosszú kontaktlistánk, amin a hívásunkra váró potenciális vevők sorakoznak.

7. Befektetési kockázat

Senki nem akar beszállni egy végeláthatatlan pénznyelőbe. Ha az alapítók pontosan látják, hogy mit miért kell megvenni a pozitív pénzáramlású működéshez, akkor a befektető is pontosan látja, hogy ő melyik láncszem a sikerrel összekötő láncban.

8. Rövidtávú/hosszútávú verseny kockázata

Minden feltaláló terméke hihetetlen újdonság, amit még sose látott a világ. Aztán mikor felkerül a polcra a termék, akkor ott fog sorakozni 100 másik hasonló funkciójú termék között, ami mind valóban a maga módján egy különleges hópihe, de a vevő szemében csak ugyanannak a dolognak az ezredik lehúzós verziója és a nap végén leveszi a legolcsóbbat a polcról. A befektető a verseny hiányát és az öldöklő versenyt is legalább olyan elrettentőnek találja. A legjobb egy nagy általános piacon egy olyan rést találni, amit a termékünk pont be tud tömni, majd egy újabbat és egy újabbat és egy újabbat, így nem kell félni attól, hogy ellopják az ötletünket.

A felsorolt kockázatok listája nem is teljes, nem is tökéletes. A mérésükre szolgálhat scorecard rendszer, szakértői véleményezés, vagy bármi más, ami minket megnyugtat. Egy valami azonban biztos. A nagy befektetések olyan cégeket találnak meg, amelyek meggyőző válaszokat tudnak adni ezekre a kockázatokra.

Ha meghallgatnál még néhány példát a fenti tanácsokra, nézd meg ezt az előadást, amelyre a cikkünk is épült:



Érdekel, hogyan tesztelheted a vállalkozási ötleteid gyorsan, könnyen és olcsón online? Végezd el kurzusunkat!